Ruhaszárításkor azért nő meg a páratartalom, mert a mosás után a textíliákban maradt víz párolgás közben a szoba levegőjébe kerül. Beltéri szárításnál ez jelentős nedvességterhelés lehet, különösen kis, hűvös vagy rosszul szellőző helyiségben.
A frissen mosott ruha jelentős mennyiségű vizet tart vissza még centrifugálás után is. Száradáskor ez a víz elpárolog, vagyis nem tűnik el: a helyiség levegőjébe kerül. Ha a ruhát bent teregeted, a nedvességet végül szellőztetéssel, gépi elszívással vagy párátlanítással kell eltávolítani. Ellenkező esetben a relatív páratartalom megemelkedik, és a vízgőz a hidegebb felületeken kicsapódhat.
Mikor okoz különösen nagy páraterhelést a teregetés?
- ha egyszerre sok ruhát szárítasz kis szobában
- ha a helyiség hűvös
- ha csukva vannak az ablakok és gyenge a légcsere
- ha a ruhákat radiátorra teríted
- ha több adag ruha szárad egymás után
- ha a lakás páratartalma már teregetés előtt is magas
Mit mutat a páramérő?
A száradás elején a nedves textíliákból általában gyorsabban kerül víz a levegőbe, ezért a relatív páratartalom látványosan megemelkedhet. A mérési eredményt a hőmérséklettel együtt érdemes értelmezni. Hűvösebb szobában ugyanannyi vízgőz magasabb relatív páratartalmat adhat, ezért a fűtetlen vagy lehűlő helyiségben könnyebben kialakulhat páralecsapódás.
Hogyan csökkenthető a ruhaszárítás miatti pára?
- Ha lehet, száríts kültéren vagy olyan helyen, ahonnan a nedves levegő közvetlenül eltávolítható.
- Beltéri szárításnál válassz egy jól szellőztethető helyiséget, és lehetőleg ne engedd a párát az egész lakásban szétterjedni.
- Használj megfelelő centrifugálást, ha a ruha anyaga ezt megengedi; minél kevesebb vizet hoz ki a mosógépből, annál kevesebbnek kell bent elpárolognia.
- Szellőztess célzottan a szárítás alatt és után.
- Tartósan magas páratartalomnál a párátlanító hasznos kiegészítő lehet, de az esetleges szellőzési vagy szerkezeti problémát nem helyettesíti.
MagyarázatMiért nem jó a radiátoron szárítás?
A radiátoron a ruha gyorsan felmelegszik, ezért a víz intenzívebben párologhat a lakás levegőjébe. Emellett a letakart fűtőtest hőleadása is kedvezőtlenebb lehet. Ha a nedves levegő nem távozik, a pára a hidegebb ablakokon, külső falakon, sarkokban vagy bútorok mögött csapódhat ki.
Mikor kell komolyabban foglalkozni vele?
Ha teregetéskor rövid ideig megemelkedik a páratartalom, majd szellőztetés után visszaesik, az várható jelenség. Problémára inkább az utal, ha az érték tartósan magas marad, rendszeres a páralecsapódás, dohos szag vagy penész jelenik meg, illetve a lakás akkor is nedvesnek érződik, amikor éppen nem szárad ruha. Ilyenkor az alap-páratartalom és a légcsere vizsgálata is indokolt.