Főzés közben azért nő meg a páratartalom, mert a forró vízből, levesből, szószokból és más ételekből vízgőz kerül a konyha levegőjébe. Ha ezt az elszívó vagy a szellőztetés nem vezeti el elég gyorsan, a relatív páratartalom rövid idő alatt megemelkedhet, és hideg felületeken pára csapódhat ki.
A főzés az egyik leggyakoribb beltéri nedvességforrás. Forraláskor és pároláskor a folyékony víz egy része vízgőzzé alakul, majd bekerül a konyha levegőjébe. Minél hosszabb ideig forr vagy párolog fedetlenül egy étel, annál több nedvesség jut a helyiségbe. Ha a konyhai elszívás vagy a légcsere nem tudja ezt elég gyorsan eltávolítani, a páramérő értéke emelkedni kezd.
Mikor normális a páratartalom emelkedése?
Egy főzés alatti átmeneti emelkedés önmagában természetes. A fontos kérdés az, mi történik utána. Ha az elszívás és a szellőztetés hatására az érték ésszerű időn belül visszatér a korábbi szint közelébe, és nem maradnak tartósan nedves felületek, az többnyire normális használati jelenség. Ha viszont a pára órákig bent marad, rendszeresen vizesedik az ablak vagy a külső fal, akkor a nedvesség eltávolítása valószínűleg nem elég hatékony.
Mi növeli meg különösen a konyhai párát?
- fedő nélküli, hosszan tartó forralás
- nagy mennyiségű víz használata
- több edény egyidejű főzése
- gyenge vagy nem kifelé vezetett elszívás
- zárt ablakok és kevés légcsere
- a konyhaajtó nyitva hagyása, amikor a pára a lakás többi részébe terjed
Mit érdemes tenni főzés közben?
- Használj fedőt, amikor az étel elkészítési módja ezt lehetővé teszi.
- Kapcsold be a konyhai elszívót már a főzés elején, és hagyd működni rövid ideig utána is.
- Ha nincs megfelelő elszívás, szellőztess úgy, hogy a nedves levegő valóban ki tudjon jutni.
- Lehetőleg tartsd a konyhaajtót csukva, ha a pára különben a hidegebb szobákba vándorolna.
- Ha víz csapódik ki ablakon vagy falon, töröld szárazra a felületet, és javítsd a légcserét.
MagyarázatMiért jelenik meg pára az ablakon?
A főzés során felmelegedett, nedves levegő a hidegebb üveghez vagy falhoz érve lehűlhet. Ha a felület elég hideg, a levegő már nem tudja ugyanazt a vízgőzmennyiséget gáz formájában megtartani, ezért vízcseppek jelennek meg. Ez a kondenzáció. Az ablakon megjelenő pára ezért nem feltétlenül az ablak hibája: gyakran egyszerűen a magas beltéri nedvesség és a hideg felület találkozását mutatja.
Mikor érdemes problémára gyanakodni?
Ha minden főzés után nagy mennyiségű víz ül ki a felületekre, a konyha és a szomszédos helyiségek sokáig párásak maradnak, vagy penész jelenik meg sarkokban és hideg falakon, akkor nem elég pusztán letörölni a vizet. Ellenőrizni kell az elszívó tényleges légszállítását és kivezetését, a légbevezetést, valamint azt is, nincs-e a lakásban eleve magas alap-páratartalom.